Múltkoriban srácaink nevelésével kapcsolatos költségeket szedtünk össze, így illő volna, hogy ezek csökkentéséről szóljon a jelen bejegyzés. Ámde, a gyerekeinkre költünk akkor is, amikor magunkra nem, az ő költségeiket sokkal nehezebben fogjuk vissza, mint a sajátunkat. Azért próbáljuk meg: tényleg akkor vegyünk nekik ruhát, ha kinőtték a régit, és ahelyett, hogy könyvet vennénk nekik, járjunk könyvtárba. A boltban pedig ne engedjünk a kérlelésnek, hogy a pénztár előtti soron csokit kapjanak – ha magunknak sem vettünk pl egy karton sört, hanem csupa kellő dologgal van tele a kosarunk, kocsink, teljesen hitelesek maradunk a gyerek előtt is. Egyébként pedig ne spóroljunk pénzt azokon a tételeken, ahol nincs mit spórolni: az óvodai csoportpénzen például.
Akkor mit tehetünk?
- Megtanítjuk a pénz értékét gyerekeinknek már egészen kicsi korban – ami megér egy külön blogot is, és tervezek is vele foglalkozni bővebben, amint készen vagyunk a családi költségek és bevételek összeszedésével;
- Higgadtan döntjük el, gyermekeinkkel kapcsolatban milyen kiadások férnek bele a családi költségvetésbe, és mik nem.
- A kettő fenti pont pedig szépen összeházasodik, ha döntéseinket megbeszéljük a gyerekeinkkel, őket is konkrétan bevonva. Például meg fogják érteni, hogy egy adott hobbi sok pénzbe kerül, és mondjuk egy drága hobbijuk lehet (pl síelés), de kettő már nem (lovaglás is). Azt is megértik, hogy az ebédjüket ne kisvendéglőben, Mekiben fogyasszák el, hanem vegyenek valamit a pékségben, és majd este lesz otthon melegétel – tehát máris visszakanyarodtunk az első pontra, aholis tanítgatjuk nekik, mi mennyi, és mi fér bele a pénztárcánkba.
Szerencsénk van, ha gyermekünk még óvodás, kisiskolás, mert ekkor az alapvető érték tanítását akkor tudjuk kezdeni, amikor a számokkal és nagyságrendekkel ismerkednek. Amikor egy kiscsoportos, középső csoportos gyermek megérti azt a fogalmat, hogy „holnap”, ebben a pillanatban meg fogja érteni azt is, hogy „holnap tudok neked venni nyalókát, mert lesz rá pénzem, de ma nincs”.
A tizenéves gyerekünknek pedig egyszerűen megmutatjuk a családi költségvetést (amit most így csinálgatunk Excelben, te meg én), és rámutatunk az összegekre: ennyit keres apád, ennyit anyád, ennyi a gázszámla stb, tehát ennyi marad arra, hogy te havonta elkölthesd. Vagy farmert veszel magadnak ebben a hónapban, vagy meghívod moziba a barátnődet. Ha a mozi fontosabb, vásárolj használt ruhát, ha az új farmer fontosabb, randizzatok a Margit-szigeten.
Dióhéjban ennyi, de mint mondottam volt, beszélünk még erről. Emlékszel? Te is a szüleidtől tanultad a pénzügyi kultúrádat, így a gyerekeid tőled fogják tanulni az övéket. Rajtad múlik, gazdag vagy szegény lesz-e a gyermeked!!!
A gyerekeink költségével kapcsolatban fontos még megjegyezni, hogy terveznünk kell a jövőre. Ahogy a múltkor említettem, gyermekeink úgy kerülnek egyre többe, ahogy nőnek. Mikor 18 évesek lesznek, valószínűleg egyetemre szeretnének járni. Ezt már most tudjuk, hogy így alakulhat, így tudjuk tervezni ennek a költségét! Ha most 6 éves a gyermek, ez az időpont éppen 12 év múlva érkezik el. Ha 10 éves a gyermek, akkor 8 év múlva jelentkeznek az első költségek.
Mint mostanában látjuk, egyáltalán nem garantált az állami finanszírozású egyetemi diploma – és ha meg is kapná a gyerek az állami ösztöndíjat, és érvényben van még a „röghöz kötés” (azaz vállalja, hogy bizonyos ideig itthon fog dolgozni), lehet, hogy ez utóbbit nem akarja a család bevállalni. Szóval készülj előre és kezdj félretenni!
Nem fog a gyermeked egyetemre járni? Szakképesítést szerez majd, előre tudjátok, hogy az egyetemre nem kell félretennetek? Ez pénzügyileg nagy könnyebbség. És a pályakezdését szívesen támogatnád? Ha rendszeresen félreteszel pénzt, csinos tőkét gyűjthetsz össze neki, amiből majd minden hónapban felvehet egy adott összeget, hogy mondjuk a lakása bérleti díját fedezze. Sok szülőt nyugtat meg ez a gondolat – ha téged is, kezdj el takarékoskodni ma!
Gyere legközelebb is, megnézzük, mennyibe kerül, hogy egészséges maradjon a család!
Szép napot!
Plain Jane
